Autók és egyebek: 1926–1945
A Bosch innovatív erejével és keménységével élte túl a gazdasági válság krízisét és a nemzetiszocialista diktatúrát, míg végül a második világháború ismét hatalmas kihívások elé állította.
Dízelbefecskendező szivattyú – a második alapkő
A hosszú fejlesztés 1927-ben hozta meg gyümölcsét, amelyet a mai napig használatban lévő – a dízel befecskendező szivattyút. A Bosch ezzel reagált a dízelmotorok továbbfejlesztésére, amely a benzinmotorokkal ellentétben nem igényelt mágneses gyújtást. A kezdetben csak teherautókon használt dízelbefecskendező szivattyú 1936-ban került piacra.
Több vas a tűzben – új üzletágak
A német autóiparban bekövetkezett nagyszabású válság a Boscht 1926-tól termékportfóliója átgondolására kényszerítette. Ez a múltban sikeresnek bizonyult stratégiák ötvözését jelentette – a termékek továbbfejlesztését, azok sorozatgyártásra történő előkészítését, az elektromos szerszámok és a hőtechnológia irányzatának továbbfejlesztését, valamint új üzletágak, például a rádió- és televíziótechnológia létrehozását.
Elektromos szerszámok
Hajvágó gép és fúrókalapácsok
Hermann Steinhart, a Bosch mérnöke 1927-ben találkozott a tesztelőműhelyében egy eszközzel, amely azonnal izgatottá tette. A „Forfex” motorját annak nyelébe építették be. Ez számos új lehetőséget nyitott meg. Steinhart részlege először sorozatgyártásra alkalmassá tette a Forfexet, majd az elkövetkező években az első fúrókalapácsok koncepcióját fejlesztették ki belőle. A csapat a Bosch gyáraiba telepített gyártósorokat használta tesztelésre.
Fénykép: Bosch fúrókalapács használat közben (1936)
Kiválóságok szövetsége – gyártás egy erős partnerrel
Közel tíz évvel a háború után a külföldi értékesítések aránya csupán 34 százalékra kúszott vissza. A magas szállítási költségek és vámok új alternatívák kidolgozására kényszerítették a Boscht. Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban helyi gyártó partnereket kezdtek keresni, míg az ausztrál és japán partnervállalatok Bosch-licenc szerint gyártották termékeiket. 1932-re a nemzetközi értékesítések aránya 55 százalékra nőtt.
FESE
Úttörő technológia
John Logie Bairddel, a televízió skót úttörőjével, valamint a Zeiss Ikon és a Loewe vállalatokkal együtt a Bosch 1929-ben megalapította a Fernseh AG-t (FESE). A hosszú kutatómunka végre meghozta az első jelentős sikereket. Az FESE biztosította az első elektronikus felvevőberendezéseket az 1936-os berlini olimpiai játékokhoz, és még ugyanabban az évben előrukkolt az első „háztartási televíziós vevőkészülékekkel”. A háború alatt az FESE katonai parancsra segédkezett a beépített kamerával felszerelt bombák kifejlesztésében, amelyeket távvezérléssel, egy TV-képernyő segítségével lehetett irányítani. A háború vége egyben a tesztfázisban lévő projekt végét is jelentette.
Fénykép: FESE háztartási televíziós vevőkészülék (1938)
Kerozinbefecskendezés repülőgép-hajtóműhöz és televíziós technológia
A nemzetiszocialisták hatalomra kerülése a Bosch számára is komoly kihívást jelentett. A kormányzat a repülőgép-hajtóművekben használt kerozinbefecskendező rendszer kutatását és fejlesztését rendelte el, és új gyárak építését kezdeményezte. A hadsereg érdeklődését különösen a televíziós technológia keltette fel. A vállalat külföldi értékesítésből származó árbevétele 1939-ben kilenc százalékra csökkent.
Fegyverkezés és kényszermunka
A második világháború kitörésekor a Bosch ismét katonai termelésre állt át. A hadsereg akkori motorizációs szintjének köszönhetően a vállalat autóipari tevékenysége változatlanul folytatódhatott. A német ipar egészéhez hasonlóan a dolgozókat itt is katonai szolgálatra hívták be, helyüket pedig a megszállt területekről elhurcolt kényszermunkások foglalták el, akik közül rengetegen embertelen körülmények között éltek és dolgoztak.
Ellenállás és a zsidók védelme
A Bosch vállalatvezetése aktívan támogatta a nemzetiszocialista kormánnyal szembeni ellenállást. A mozgalom fő szervezője Carl Friedrich Goerdeler volt, akit a vállalat tanácsadójának neveztek ki. Elítélt zsidókat is foglalkoztattak, így mentve meg őket a koncentrációs táborok poklától, és pénzzel támogatták az országból való kimenekítésüket.
A vég
A háború alatt a szövetségesek rendszeresen bombázták a Bosch gyárait. Robert Bosch 1942-es halála miatt már nem láthatta, hogyan váltak gyárai a földdel egyenlővé. Utódait egyértelmű instrukciókkal látta el a nevét viselő vállalat további vezetését illetően.
